Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények

 

A Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány a Völgy Alapítvánnyal partnerségben pályázati forrásból ökoterápia programot valósított meg 2013 augusztusától 2014 augusztusáig öt Zala megyei bentlakásos intézményben. Az egy éven át tartó program során az intézmények kertjében ökológiai szemléletű kerteket alakítottunk ki, illetve a résztvevőkkel sorra látogattunk néhány zalai, már többé-kevésbé működő öko-gazdaságot. A program remélt célja az volt, hogy az intézmények a kialakítandó kertek segítségével színesíthetik lakóik mindennapi életét és saját, olcsó, egészséges élelmiszert termelnek majd helyben.

 

Az Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények című pályázatot az Ökotárs Alapítvány támogatta a EGT/Norvég Civil Támogatási Alapból.

 

Projekt azonosító: NCTA-2013-1955-E

Teljes költségvetés 8332,34 EUR

 

Pályázati partnerek:

 

Völgy Alapítvány

Göcsej Természetvédelmi Alapítvány

Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület

Esthajnal Alapítvány

Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ II. és III. lakóotthona

Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület

 

Ökopszichológia, ökoterápia

 

Bevezetés

Az ökopszichológia abból a központi elgondolásból indul ki, hogy a természeti, kulturális és politikai környezet erősen befolyásolja pszichés állapotunkat. Párhuzamot von a személyes egészség és a természeti környezet egészsége között. Nehezen tagadható, hogy a modern városi-ipari civilizált világ kultúrája természetkárosító kultúra. Az uniformizálás felé és a minőségi társas kapcsolatok ellen hat, a döntéseket mindig csupán két szempont szerint optimalizálja: hatékonyság és kényelem. A természetkárosító folyamatok szükségszerűen károsítják az emberi pszichét. Így az ökopszichológia társadalmi szinten tesz megállapításokat a psziché és a környezet kapcsolatáról.

A Howard Clinebell nevéhez fűződő ökoterápia (’ecotherapy’) kifejezés az ökológiai pszichológiai elmélet gyakorlati megvalósulása, módszertana.

Az ökoterápia fogalom gyűjtőkifejezése minden, a természetben végzett fizikai és pszichés gyógyulási folyamatnak. Annyival azonban mégiscsak több, mint a „tüdők erdei levegővel való átszellőztetése”, hogy az ember jólétét és a természet jólétét oda-vissza ható függőségi viszonyba helyezi. Az embert a természetbe ágyazott lénynek tekinti, aki a természeti környezet alakításán keresztül alakítja saját jólétét. Az ökoterápia gyógyító szellemisége nem pusztán csak jól kimérhető élettani összefüggésekből adódik, mint a tiszta levegő, mozgás, nyugtató színek és hanghatások terápiás értéke. „A föld gyógyít minket, mi gyógyítjuk a földet” (H. Clinebell: Healing Ourselves, healing the Earth). Ebben a saját érdekünkön átnyúló jótékony célban fogalmazható meg az a többlet, amely az ökoterápia erejét adja. Egyszerre élvezzük a természet által nyújtott szolgáltatásokat, miközben közösségben tevékenykedve meg is óvjuk a természeti rendszereket.

 

Az ökoterápia lehetséges célcsoportjai

 Mivel az ökoterápiának csak jótékony hatásai ismertek, ezért praktikusan mindenki valamilyen célcsoportba tartozhat. Azok, akik lelki, szellemi és testi adottságaikat tekintve kiegyensúlyozottnak tekintik magukat, egészségük megőrzése érdekében megelőző kúraként vehetnek részt rendszeres ökoterápia foglalkozásokon. Az ökoterápia programok leggyakoribb célcsoportjai az alábbiak: 

 

  1. Súlyos, krónikus pszichiátriai megbetegedéssel küzdő felnőttek

A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO) felmérése alapján a mentális eredetű betegségek teszik ki Európában az összes betegségek 20%-át. Minden negyedik ember érintett élete során valamilyen pszichés vagy lelki eredetű megbetegedéssel. A központi idegrendszeri megbetegedéssel küzdők száma Európában 120-130 millió ember, középpontban a skizofréniával, szorongásos és depressziós megbetegedésekkel. A depresszió a WHO előrejelzése szerint 2020-ra a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség lesz világviszonylatban.

 

  1. Kedvezőtlen társadalmi és/vagy családi háttérrel rendelkező gyermekek, fiatalok

Magyarországon a családi köteléken kívül nevelkedő állami gondozott gyermekek száma kb. 23 000 fő. E fiatalok minta- és példakövetése nehezített, az értékrendjük kialakulása nagyon sérülékeny. A fenntarthatóság, az önellátás gondolata talán a társadalmi átlagnál is nehezebben ér el hozzájuk.

 

  1. Civilizációs és szenvedélybetegségektől szenvedők

A mentális és lelki eredetű megbetegedések jó része civilizációs eredetű. Szegénységből, felbomlott társadalmi és családi kapcsolatokból, helytelen táplálkozásból, lehetetlennek tűnő munkahelyi megfelelésvágyból, a magánéleti szerepek összezavarodásából fakadnak. Szinte mindenki kitett, mindenki érintett lehet élete során egyik vagy másik civilizációs tünetcsoporttal. Szervi elváltozás nélkül is százezrek jutnak olyan helyzetbe, hogy életerejük cserben hagyja őket, képtelenek az összeszedett problémamegoldásra, kiemelkedésre.

 

Az ökoterápia foglalkozások általános leírása

 Az ökoterápia foglalkozások mindegyike a természetre és annak ésszerű, óvatos használatára, védelmére fókuszál. E mentalitásbeli többlet nélkül csupán a természetben eltöltött idő áldásos élettani hatásaival számolhatunk (az sem kevés!). Emiatt fontos, hogy az ökoterápiának hívott foglalkozásokat megtöltsük természetvédelmi tartalommal, amely azonnal viszonyítási pontot ad a személy világban elfoglalt helye és felelőssége szempontjából. (Az ökopszichológia álláspontja szerint az ember természeti környezettől való függetlenedése ezt a viszonyítási pontot mosta el. Ennek eredménye a kontrollálatlan környezetpusztítás.)

 

A programról

 

Előzmények

 A bentlakásos otthonokban élők jóléte nagyban függ az őket kiszolgáló intézményektől. Magyarországon a szociális ellátó rendszer átalakítás alatt áll: tendencia, hogy az intézmények az állami támogatás csökkenése mellett az önfenntartás felé mozduljanak el. Ez az átalakulás számos nehézséggel jár, egyúttal táptalaja lehet az innovatív, új megoldások bevezetésének.

A szociális intézetekben élő fiatalok (Célcsoport I.) jövőképe a megfelelő ismeret és motiváció hiányában bizonytalan és kitettebb a fogyasztói társadalom befolyásával szemben. Nincs lehetőségük felmenőiktől bármilyen hagyományos (pl. kiskerti gazdálkodás) vagy újszerű (pl. fenntarthatósági) ismeretet elsajátítani, az oktatási módszertan nem mindig veszi figyelembe igényeiket és kommunikációs eszközkészletük különböző voltát.

A pszichiátriai problémákkal küzdő felnőttek (Célcsoport II.) a rossz munkahelyi tapasztalatok miatt szkeptikusak minden új ismeretet igénylő tevékenységgel szemben, ugyanakkor az önellátó kertgazdálkodás terápiás és egzisztenciális tekintetben is előrelépést jelenthet.

A fenti általános kijelentések tükrében egy állami (Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ (ZMGyK)) és két civil szervezet (Esthajnal Alapítvány (EA), Völgy Alapítvány (VA)) konkrét helyzetét vizsgáltuk meg. Megállapítható, hogy az általuk működtetett lakásotthonok és félúti házak a fenti kihívásokkal küzdenek, amelyek a környezetvédelmi szervezetekkel összefogásban részben orvosolhatóak.

A felsorolt intézmények rendelkeznek olyan zöldterületekkel, amelyek természetközelisége és kihasználtsága egyszerre fejleszthető, ami megoldást jelenthet az intézmények önellátás felé történő elmozdulására és egyúttal a lakók ökoterápiába való bevonására.

Az előzetes felmérések során kiderült, hogy e szervezetek vezetése elhivatott az ökológiai gazdálkodás intézményi önellátása tekintetében, de külső segítség nélkül nem tudnak előre lépni. A földdarabok természetbe és tájba illeszkedő módon történő kihasználásához iránymutatásra, jó példákra és a témában jártas természetvédelmi szervezetek katalízisére van szükségük.

 

Célkitűzések

 A projekt célkitűzései között szerepelt, hogy az otthonokban élő sérülékeny csoportok gyógyulásához, lelki fejlődéséhez, ismereteik bővítéséhez az ökoterápia módszereivel hozzájáruljunk. Továbbá a bevont négy intézményi kertben ökológiai kertgazdálkodás alapjait lefektessük a lakókkal és dolgozókkal együtt, ami biztosítaná a helyi egészséges élelmiszer termelésen túl a rendszeres ökoterápia foglalkozások meglétét. Hosszú távon reméljük, hogy az ökoterápia megközelítés terjedését segíti e program, és hasonló érdeklődésű intézmények követik majd a jelen program próbálkozásait.

 

Megvalósítás

Első lépésként a két szakterület (környezetvédelmi szervezetek és bentlakásos intézmények) résztvevői önképzésen vettek részt, a résztvevő szervezetek szakemberei egymás számára rövid, gyakorlatközpontú előadásokat tartottak. Így a természetvédelemmel foglalkozók betekintést nyertek a sérülékeny csoportokkal való foglalkozás specialitásaiba, és fordítva.

Az érintett gondozottakat ezután egy közös inspirációs kiránduláson ismertettük meg a projekttel, miközben motivációjukat próbáljuk felkelteni. Erre egy őszi szüret biztosított alkalmat, ahol bemutattuk, hogy a fenntartható gazdálkodás valós, egészséges gyümölcsökhöz és gyümölcsléhez vezet. A program során több csereút is megvalósult, ahol a résztvevők már beállt vagy éppen kialakítás alatt álló biokerteket, permakultúrákat, erdőkerteket tekinthettek meg. Az intézmények kertjeit téli foglalkozás során a lakókkal közösen terveztük meg. Szintén a lakókkal együtt történt a kertek biológiai sokféleségének megőrzését szolgáló kertelemeinek elkészítése (ld. korábbi VidÉkességeink program kiadványa).

A kertekbe tájfajta gyümölcsfák, és lehetőség szerint magyar nemesítésű hagyományos, "igénytelen" zöldségfélék kerültek, amelyek növényvédő szerek használata nélkül is kiválóan ellenállnak a kórokozóknak. Az egyéves program lezárásaként egy közös projektzáró rendezvénnyel bocsátottuk útjukra a kerteket és lakóit.

 

Az eredmények mérése

 A program célul tűzte ki, hogy vizsgálja az elért eredmények hatását. Vagyis azt kell megválaszoljuk, hogy az alkalmazott ökoterápia módszerei alkalmasak-e a két célcsoportban a mentális/szociális egyensúly kialakítását elősegíteni? Van-e mérhető változás a bentlakók állapotában? E kérdésekre Szitó Imre szakpszichológust hívtuk segítségül, aki szakszerű kérdőívet, majd pedig a bemeneti (2013. ősz) és a projekt megvalósítást követő (2014. nyár vége) időszakból származó felmérések eredményeit értékelte ki. (A bemeneti mérésről készült tanulmány és a zárótanulmány innen letölthető.)

 

A projekt során két kiadvány is készült.

 

Az „Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények kézikönyv civil szervezeteknek, önkormányzatoknak és bentlakásos intézményeknek” című kiadvány azoknak készült, akik hasonló ökoterápia programok megvalósítását tervezik a jövőben.

 

Az „Ökoterápia és önellátás: Fenntartható bentlakásos intézmények” című kiadvány pedig a projekt bemutatását tartalmazza.

 

Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy ez a projektünk már lezárult, azonban amennyiben érdeklődne programunk felől vagy kérdései lennének a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésükre. Keressék alapítványunkat  a Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. e-mail címen, vagy a 20-322-5620 telefonszámon!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Powered by Supremo Hosting
Top UK Bookmakers b.betroll.co.uk betfair
How to get bonus http://l.betroll.co.uk/ LB