Hazánkban nagy veszélyt jelent ragadozó madarainkra a mérgezés általi halál. Az állat közvetlen és közvetett úton is elszenvedheti a mérgezést. Közvetlen, vagy elsődleges mérgezésről akkor beszélünk, amikor az állat számára mérgezett csalit tesznek ki, szándékosan a madár halálát kívánva. Közvetett, azaz másodlagos mérgezés olyan esetekben következhet be, amikor a mérgezett csalit rágcsálóirtás végett helyezik ki. A csali az azt elfogyasztó kisállat szervezetébe kerül, amely a tápláléklánc magasabb fokán lévő ragadozó madarakat is veszélyezteti, hiszen ez által a rágcsáló méreggé válik számukra. Az utóbbi eshetőség a gyöngybagolyra kifejezetten veszélyes, hiszen emberi települések, épületek körül él és vadászik, így könnyen elfogyaszthat mérgezett prédát is. Olyan ragadozó madarakat is elérhet a másodlagos mérgezés, amelyek nem mennek települések, állattartó telepek közvetlen közelébe, azonban előszeretettel fogyasztanak rágcsálókat: a patkányok által a települések szélére hordott csalikat az erdei egerek megtalálhatják, elfogyaszthatják és ezzel nyílt telepre vihetik magukban a méreganyagot.

A mérgezett baglyok letargikussá, inaktívvá válnak, az ember közeledtére nem repülnek el, mozgásképtelenek és remegnek. Jellemző az egyensúlyzavar és a görcsös testtartás is (fejüket hátra, farkukat lefelé tartva, széttárt szárnyukra támaszkodnak, lábujjaikat összeszorítják). Sok madár csak később, saját fészke körül pusztul el. Laikus szemmel nehéz megállapítani, hogy az állat mérgezést szenvedett-e, vagy természetes módon halálozott-e el. Ha egy mérgezett egyedre időben rátalálunk, és minél gyorsabban olyan helyre tudjuk vinni, ahol megfelelő ellátásban részesülhet, van rá esély, hogy életben maradjon, azonban ez függ a méreg mennyiségétől és fajtájától is.

 

A rágcsálóirtó mérgek többsége véralvadásgátló tulajdonsággal bír. Megkülönböztetünk „első-generációs” és „második-generációs” fajtákat. A második generáció azért alakult ki, mert a rágcsálók rezisztensek, immunisak lettek az első-generációs termékekre. Sajnos ez nem jelenti azt, hogy a ragadozó madarakra kevésbé lennének veszélyesek. Sőt az újabb termékek hosszabb ideig maradnak és felhalmozódnak, a mérget közvetlenül, vagy közvetve elfogyasztott állat szervezetében. Így az elhalálozás elhúzódhat 3, vagy akár 14 napig is (gondoljunk csak bele, ennyi idő alatt, mennyi lehetősége van egy ragadozó madárnak elkapni a mérgezett prédákat).