Mit értünk élőhely, táplálkozóterület és vadászterület alatt?

Egy madárfaj számára két dolog létszükségletű: a megfelelő költőhelyek és a megfelelő táplálkozó területek rendelkezésre állása. E két területet összefoglalóan élőhelynek nevezhetjük. Az élőhelyek leromlása alatt gyöngybaglyok esetében elsősorban azt értjük, hogy a táplálkozásra használt területeken a táplálékszerzés feltételei kedvezőtlenül megváltoznak. A táplálkozóterületek (=vadászterületek) leromlása Magyarországon még kevésbé érezteti hatását a gyöngybaglyok szempontjából, bár a folyamatok nagyon vészjóslóak.

Hol vadásznak a gyöngybaglyok?

A gyöngybagoly jellemzően a nyílt területek vadásza: rétek, kaszálók, kertvégek, árokpartok és szegélyek. Kerüli a sűrű, zárt erdőségeket, és az intenzíven művelt mezőgazdasági területek, városok sem szolgáltatnak megfelelő táplálékot számára. Azok a sík- vagy dombvidéki, kis településeket körülvevő és az ember kíméletes tevékenységével jellemezhető élőhelyek a legmegfelelőbbek, ahol többféle művelési ág találkozik (zöldséges kertek, kis szántók, lucernások, parkok, kaszálók együtt).

 

 

Miért szeretnek a baglyok szegélyek és vonalas létesítmények mentén vadászni?

Kétféle élőhelytípus összeérése mentén az egyik és a másik típusra jellemző kisemlős fajok is jelen vannak. Így az ilyen szegélyekben a fajféleség, és általában az egyedszám is magasabb, mint ha csak egy élőhely fajkészletét nézzük. A gyöngybaglyok esetén gondoljuk el, hogy egy száraz, rövid füvű gyepen legfeljebb két-három kisemlőst (mezei pockot, güzü egeret, mezei cickányt) fogunk találni, de ha ezt a száraz gyepet egy csatorna is átvágja, akkor a csatorna két oldalán húzódó üdébb, magaskórós növényzetben törpeegér, csalitjáró pocok, vízi pocok, vízi cickány is előfordulhat. A gyöngybagoly ezért jellemzően az ilyen, u.n. vonalas tájképi elemek mentén szeret vadászni, hogy a többféle növényzet minden felkínált lehetőségével élni tudjon.

      Útmenti árokpart, mint vonalas vadászetrület. Veszélyforrás! (Fotó Dr. Klein Ákos)

Élőhelyek leromlása, mint veszélyeztető tényező

A megfelelő gyöngybagoly élőhelyek mind kiterjedésükben, mind minőségükben csökkenhetnek. Általában jobban szemet szúr, ha élőhelyek kiterjedésükben csökkennek, hiszen ilyenkor a laikus megfigyelő is észre veszi, hogy a gyermekkora óta ismert tájkép átalakul, beépül. Ilyen események általában az útépítések, külvárosi területbővítések, új lakóparkok, ipari parkok, bevásárló központok megvalósulása zöldmezős beruházással. Az ilyen beruházások általában visszafordíthatatlanok, és több generációra átírják egy terület élővilágát. Olyan eset is létezik, amely sokkal nehezebben észlelhető, mint amikor valamilyen hatás csupán a táplálékállatok elérhetőségét érinti kedvezőtlenül. Ilyen esemény lehet pl. az intenzív mezőgazdasági tevékenység hatására átalakuló rágcsáló közösségek számbeli megfogyatkozása. Ilyenkor az élőhely látszólag továbbra is a baglyok rendelkezésére áll, nincs látványos emberi terjeszkedés, de a baglyokat üres asztal várja, így el is hagyják az adott élőhelyet.

 Zöldmezős beruházások. Itt többé nem vadásznak gyöngybaglyok! (Fotó Dr. Klein Ákos)

Nagy-Britannia és Magyarország gyöngybagolyvédelmi stratégiája éppen az élőhelyek helyzete miatt tér el jelentősen. A brit baglyok fő tápláléka ugyanis a csalitjáró pocok, amely a dús füvű élőhelyeket részesíti előnyben. A túllegeltetett területekről  - és az angol gyepek többsége ilyen - megfogyatkoznak a csalitjáró pockok, és velük együtt a gyöngybaglyok is. Magyarországon ezzel ellentétben az elsődleges zsákmányállat a sokkal igénytelenebb mezei pocok, amely minden élőhelyen gyakori, így nálunk nehezebb rossz kezeléssel értéktelenné tenni a gyöngybaglyok élőhelyét. De azért nem lehetetlen! Ld. Redentin!

A kisemlősök irtását a ragadozókra kellene bízni inkább (Fotó GYBA)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Powered by Supremo Hosting
Top UK Bookmakers b.betroll.co.uk betfair
How to get bonus http://l.betroll.co.uk/ LB