A gyöngybagolyról

A gyöngybagoly (Tyto alba) fokozottan védett éjszakai ragadozó madarunk, természetvédelmi eszmei értéke 100 000 Ft. Magyarországi állománya az utóbbi évtizedekben drasztikusan lecsökkent. Ennek számos oka van, de talán mind közül a legfontosabb, hogy Magyarországon a gyöngybagoly az emberi településekhez, épületekhez kötődik. Általában egyházi épületek (templomok, kápolnák) tornyaiban, vagy tanyasi épületek padlásán költ. Speciális fészkelési igényei miatt máshol csak ritkán találja meg életfeltételeit. A napjainkban megszaporodott örvendetes templomfelújítások sajnos a tornyok lezárásával érnek véget, melyek következtében a költésben lévő baglyok elpusztulnak. Az állománycsökkenéshez továbbá hozzájárul a gyöngybaglyok által nehezen viselt mostoha időjárási körülmények, táplálkozó területek szűkülése, a közlekedés okozta pusztulás, áramütések, lelövés és mérgezés.

A gyöngybagoly jellemzése

Brehm “Az állatok világa” című művének Madarak kötete az egyik legrégebbi olyan munka melyben bővebben olvashatunk a gyöngybagolyról is:
„A gyöngyös bagolynak vagy fátyolos bagónak – mint itt-ott hazánkban a gyöngybaglyot hívják – felső teste hamuszürke alapszínen nagyon finom fekete és fehér hosszanti foltokkal rajzolt; a hátsó fej oldalai és a tarkó rozsdássárgás alapon hasonló színű rajzolatot mutatnak; a felső szárnyfedők hamuszürkék, világosabban erezett és fekete és fehér fröccsökkel tarkítva; alsó teste sötét rozsdasárga alapon barnán és fehéren pettyezett; vénasszonyias ábrázatának fátyola rozsdaszínű, néha alsó részén rozsdafehéres; evezői rozsdaszínűek, belső zászlójuk fehéres, 3-4 sötétebb harántszalaggal, a külső zászlón sötét foltozással; farktollai rozsdasárgák 3-4 fekete harántsávollyal, hegyükön hamuszürke, fehéresen hamuszürke, fehéresen erezett széles harántpánttal. Szeme sötétbarna; csőre és viaszbőre vörhenyes fehérek; lábai – a mennyiben csupaszok – szennyes kékesszürkék. A tojó rendszerint valamivel komorabb színezetű mint a hím. Hosszúsága 33-35, szárnyhossza 28-30,5 , farkhossza 12,8-13,2 , lábhossza 4,7-5,5 , csőrhossza 2,8-3 cm. „
„Színezete nagyon változó. Némely példányok felső testének alapszíne sötét hamuszürke, alsó testüké majdnem rozsdavörös, másoké meg világos rozsdasárga, sőt fehér, hátuké ellenben halványabb hamuszürke.”
„Ültökben egyéb baglyokhoz hasonlítanak ugyan, csakhogy karcsúbbak, magasabb termetűek, nem annyira köpcösek, ábrázatuk pedig irgalmatlanul vénasszonyias. Hihetetlenül szomorú pofákat vágnak, s csodálatosan fintorgatják arcukat.”
„A fiókák – egyéb más baglyokhoz hasonlóan – kezdetben fölöttébb rútak, ám azért szülőik melegségesen ragaszkodnak ocsmány apróságukhoz s bőségesen hordják számukra az egeret.”

Elterjedés

A gyöngybagoly kozmopolita faj, minden földrészen előfordul. Az egyes földrészeken több mint 30 különböző alfajt találunk, melyek esetenként nagyon eltérnek egymástól méretben, színezetben, testarányokban. A közös tulajdonság, mely minden alfajra jellemző és rendkívül sajátos külsőt kölcsönöz nekik, a szív alakú arcfátyol. A Kárpát-medencében a sötét mellű alfaj; a Tyto alba guttata a jellemző, de hazánk déli, délnyugati területein szórványosan a fehér mellű, atlanti elterjedésű alfaj; a Tyto alba alba is fészkel és a sötét mellű közép-európai formával kevert populációt alkot. Elterjedésének a szélsőséges csapadék és hőmérsékleti viszonyok szabnak csupán határt.

Európai elterjedése

Az európai földrész nagy részén megtalálható fészkelő fajként. Ez alól kivétel a volt a Szovjetunió Uráltól nyugatra eső része, Norvégia, Finnország, Törökország, Albánia és Bulgária nagy része. Általában elmondható, hogy hiányzik a nagy kiterjedésű síkságokról és a hegységekből, leginkább a változatos növényborítottságú dombságokat kedveli.

Magyarországi elterjedése

A gyöngybagoly magyarországi elterjedése megyénként változik, legnagyobb állományát a Dél-Dunántúl három megyéjében találjuk (Tolna, Baranya, Somogy). A Duna-Tisza közén sokkal ritkább, míg az Alföldön – saját megfigyeléseink szerint – egészen ritka. Az Északi- középhegységben a 400 méternél magasabb részekről hiányzik.

Állománynagyság

Élőhelyigényének megfelelően európai állománya a következőképpen alakul: legnagyobb állománya Spanyolországban (60-70.000 pár) és Franciaországban (30-40.000 pár) él. Utánuk Németország és Olaszország következik 10.000 páros állományával, majd Nagy Britannia körülbelül 6-7.000 párral. Az 1998-ban kiadott “Magyarország madarainak névjegyzéke” szerint hazánkban mintegy 800-1000 pár gyöngybagoly él. Ez a szám azonban egy kedvezőtlen telet követően a felére is zuhanhat.

Élőhely – Költőhely

Hazánkban a gyöngybagolyállomány nagy része emberi településeken, vagy azok közelében költ. A nagyvárosok azonban már nem teremtik meg a megfelelő körülményeket a baglyok számára. Még ha alkalmas költőhelyet is találnak, a táplálkozó területek már túl messze vannak.  112-1204_img.jpg A legalkalmasabbak a kis és közepes települések, ahol még a hagyományos háztáji állattartás, a nagy kertek, a szántóföldek jelentik sokaknak a megélhetést, ezzel alkalmas vadászterületet teremtve a gyöngybaglyok számára. A baglyok ideális élőhelyei közé tartoznak a kisebb szántóföldekkel, kaszálókkal, legelőkkel, mezőgazdasági épületegyüttesekkel tarkított, mozaikos területek.
A gyöngybaglyok költőhely-választásának fő szempontja mindig a zavartalanság, éppen ezért szinte mindig olyan építményeket választanak, melyeket emberek állandó ott tartózkodásra nem használnak. Találtunk már gyöngybagolyköltést templomokban, kápolnákban, mezőgazdasági épületekben, elhagyott tanyák, melléképületek padlásán, víztornyokban, használaton kívüli csarnokokban és ritkán löszfalak üregeiben is.
A gyöngybaglyok által választott költőhelyeknek közös tulajdonságuk még, hogy általában 4 méter fölötti magasságban találhatók (ennek fontos természetvédelmi jelentősége is van a gyakorlati gyöngybagolyvédelmi módszerek alkalmazása során), és rendszerint zegzugos, sötét helyek.
A költőhely 4 méter fölötti elhelyezkedésére csak ott számíthatunk, ahol ragadozó – a gyöngybaglyok számára veszélyt és konkurenciát jelentő – emlősök vannak. Hazánkban ilyen ellensége a gyöngybagolynak a nyest. Angliában egyes élőhelyfoltokon ezek a ragadozó emlősök hiányoznak, ennek köszönhetően ott előfordul a földhöz nagyon közeli költés is.

Táplálkozás

Bár élőhelyüktől függően a baglyok táplálékának összetétele teljesen eltérő lehet, azért általánosságban elmondható, hogy túlnyomórészt apró rágcsálók, másodsorban énekesmadarak, hüllők, rovarok teszik ki azt. Leggyakoribb zsákmányállata a mezei pocok, melynek állományváltozása a magyarországi költések sikerességére is hatással van. A madarak közül elsősorban a verebek szerepelnek étlapján az ínséges téli napokon. Találkoztunk azonban olyan gyöngybagollyal is, amely kizárólag a vele egy helyen élő galambokat, denevéreket, vagy csak békákat fogyasztott.

Vonulás, kóborlás

A hazánkban élő gyöngybagolyállomány nem vonul, azonban kisebb-nagyobb kóborlásokat tesznek, főleg a költőhelyet kereső fiatal példányok. Az ilyen kóborlások néhány kilométertől a több ezer kilométeres távolságig terjedhetnek. Kirívó esetként fordult elő, hogy egy általunk meggyűrűzött Tolna megyei gyöngybagoly-fészekalj egyik fiókája következő évben a szomszéd falu templomtornyában költött, míg testvére egészen Izraelig jutott. Az ilyen nagy távolságra történő kóborlás azonban nem jellemző.

A gyöngybaglyok törvényes oltalma

A magyar királyi földművelésügyi miniszter 1901. évi VII/-01. számú, madárvédelmi körrendelete a gyöngybaglyot, mint gazdaságra hasznos madarat a védett fajok közé sorolja. Ez azért is indokoltnak látszik, mert szintén ezekben az években (1903.) Brehm könyvének (Az állatok világa – Madarak) magyar viszonyokra alkalmazott kiadásában Chernel István ezt írja:
“Hazánkban elég közönséges, bár úgy tapasztaltam, hogy az utóbbi években mintha megfogyatkozott volna.”
Az 1993. évi 12/1993.(III.31.) KTM rendelet, valamint a 13/2001. (V. 9.) KÖM rendelet értelmében a gyöngybagoly ma fokozottan védett madár, természetvédelmi eszmei értéke 100.000 Ft. Azonban ahogyan az előző időszakban a védettség, úgy most a szigorúbb törvényi oltalom sem tudja megállítani az állománycsökkenést, mivel a gyöngybagoly a szándékos emberi károkozáson kívül számos más tényezőre is érzékenyen reagál.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Powered by Supremo Hosting
Top UK Bookmakers b.betroll.co.uk betfair
How to get bonus http://l.betroll.co.uk/ LB